A blogom talán fellengzősnek tűnő címe, a "onestrawrevolution" nem kapcsolódik a magyar pártpolitikához. Egy könyv címére utal, amely egy szimpatikus életszemléletű japán farmer, Fukuoka Masanobu (angol verzióban: Masanobu Fukuoka) gondolatainak vezérmotívumait mutatja be. A forradalom szó valójában életmódbeli és mezőgazdasági irányultságú. A mostanában divatos környezetkímélő mezőgazdasági módszerek hátterében az ő természetes gazdálkodásnak nevezett gyakorlata áll. Tudomásom szerint az évelő növényeket és a különböző vegyes kultúrákat előtérbe helyező permakultúrával a leginkább rokon a filozófiája: nem véletlen, hiszen az irányzat alapítójának tekintett Bill Mollison az egyik leglelkesebb tanítványa volt. Fukuoka azonban még radikálisabb utat követett, például elvetette a szántás, a fák metszését, nem készített nagy mennyiségű komposztot, a hamut viszont csak komposztba érlelve helyezte ki a célterületre.
Ars poeticájának lényege arra az egyszerű kérdésre vezethető vissza, hogy azt vizsgáljuk, hogy mit hagyhatunk el, kerüljük el azt a csapdát, hogy a beavatkozásaink miatt szükségszerűen egyre újabb kényszerű beavatkozásokat tegyünk. Csak egy példa: a szántás és a talajművelés más formái rövidtávon úgymond megfelelő állapotba hozzák a talajt; csakhogy a természetben a föld többnyire nem tömörödik folyamatosan és nem veszít termőerejéből, hanem a szerves anyagok egyre nagyobb bőségét engedi létezni - ezért különösen fontosak a fásszárú növények, amelyek a szervetlen anyagok rendkívül hatékony átalakítói. Ezzel a felfogással Fukuoka a modern időkre általánosan jellemző beavatkozás-kényszerrel szembemegy. Ennek tudatában a modern életmódról is ejtett számos világos és érdekes mondatot.
Fukuoka (1913-2008) évtizedekig sikerrel művelte birtokát: a II. világháború után egy elhanyagolt gazdaságot örökségként vett át, és az ezredfordulón még családfőként szervezte a munkákat. Őt a gyakorlat igazolta, és tudósok . Egyelőre nincs lehetőségem bevezetni a mezőgazdasági módszereit (a módszerek nagy részének elhagyását), de alapelvei azért iránymutatással szolgálnak.
Ugyan az elmúlt időszakban túltengtek nálam a magyar politikai elit elképesztő alacsony színvonalával kapcsolatos gondolataim, de ez vélhetően változik a jövőben, mert magam is fontos döntést hoztam: szeretném bizonyítani, hogy életképes kisgazdaságok születhetnek idehaza új növényfajták és -fajok termesztésével és a háztáji állattartás újfajta integrációjával. Ha minden jó megy, hosszú út lesz ez: szerencsére nem egyedül indulok, de egyelőre a kockázatok látszanak. Egy biztos: minden érdeklődést és támogatást szívesen fogadok.
Frissítés: Találtam egy újabb digitalizált könyvet Fukuokától, amely több praktikus leírást tartalmaz. The Natural Way of Farming
Frissítés: Találtam egy újabb digitalizált könyvet Fukuokától, amely több praktikus leírást tartalmaz. The Natural Way of Farming
Jó estét!
VálaszTörlésEngem mostanában elsősorban az érdeklődés vezet, leginkább azért mert sem elméleti sem gyakorlati információim nincsenek. Illetve nagyon minimálisak. Viszont hosszú távon a tanyasi életmód a nyerő, illetve a minél természetesebb formája ennek. Így kerültem a permakultúra közelébe illetve Fukuoka módszeréhez. Már csak a könyveket kellene beszereznem. Kérdésem az, hogy magyarul megtalálható-e Fukuoka valamely műve? Kicsit könnyebben értelmezném mint az angol kiadást a konyhaangolommal. Előre is köszönöm!
Katyi Gyula, marhadoktor@gmail.com
Jó estét!
VálaszTörlésNem tudok forrást magyarul Fukuokához. Egyébként elég egyszerű nyelvezete van a "One straw revolution"-nak. Inkább Fukuoka motivációi, gazdálkodásának története került ismertetésre. Semmiképpen nem alkalmazható receptként az, amit Dél-Japánban, hideg tél nélkül, viszonylag egyenletes csapadékeloszlás mellett csinált. Egy adaptációs kísérletet végzett Fukuoka elvei mentén Baji Béla Tápiószelén. Az ő elérése, bár már gondolom, rábukkantál: http://www.permakultura.hu/ Egyik könyvének részletei letölthetőek és kimondottan gyakorlatias, a hazai viszonyokra kialakított okosságokat lehet leszűrni belőlük. A letölthető részben röviden vázol egy alternatívát hazai viszonyokra.Ami biztos: a talajt jól takaró, gyomfojtó növények, valamint a sokoldalúan hasznos fásszárúak (pl. lepényfa/gledícsia) felértékelődnek, az élelmezésben pedig idomulni kell az ilyen módon megtermelhető növények (állatok) kínálatához. a növénytermesztésbe be kell illeszteni együttműködő szereplőként 1-2 állatfajt. Az évszakok jókora eltérései miatt nem egyszerű a talajművelés olyan kiiktatása, mint Fukuokánál. Meg kell figyelni, hogy adott területen, mi hogyan terem, milyen életciklusai vannak, és amit elsőre gyomnak nyilvánítunk, annak a felhasználását is meg kell fontolni (pl. mulcsanyag, takarmány, de sok növény ehető az embernek). Szóval vágj bele valahol a kísérletezésbe, mert a talaj, talajvízszint, közeli patak, vagy valami speciális mkroklíma egy-egy olvasmányélmény modellértékét hamar fel- vagy leértékeli.
Néhány saját tapasztalat (könnyen átmelegedő, a vizet kevéssé tartó homoktalajon):
VálaszTörlés- a Baji Béla-féle őszi gabona + köles, vagy az általa ajánlott őszi gabona + hajdina kombinációk mellett én ajánlom az őszi gabona (jól bokrosodó típusúak) + csicsóka vegyes kultúrát. A csicsóka gumófejlődése későbbre esik, mint a gabonafélék erősödése, amelyek akár lábon maradó szalmája aztán nyári takarót adnak.Mondjuk, rengeteg csicsóka lesz így kis területen is, amit nagyrészt állati takarmányként vagy biogázalapanyagként lehet felhasználni (vagy eladni). Nehézség: a rágcsálók felszaporodását kordában kell tartani kisragadozókkal.
- a pillangósok nem maradhatnak magukra egy talaj lefedésében.
- jó nyári gyomelnyomó a hajdina.
- érdemes megfontolni az amarántot talajfedőként: ha esetleg őszi gabona után nem is érik be, de robbanásszerűen kel, kaszálható, ha beindul, irgalmatlanul bírja a nyári aszályt. Levele emberi és állati táplálásban is hasznosak.Kiritkítva értékes, de nehezen begyűjthető magot ad.
- a metszést jól tűrő fafajták (jellemzően a sövénynövények) kiváló alapanyagot jelentenek szélfogóként, de olyan természetes talajtakaró anyagként is, ami szinte bármikor rendelkezésre áll.
- az egyszer gyomtalanított talaj kiváló életteret nyújt a taracknak, amelyhez képest az adott helyen őshonos, 4-5 év után magától kialakuló növénytársítás könnyebben kordában tartható.
- mustármagot be kell tárazni, szinte bármikor gyorssegélyt jelent a magjuk. Nagyon könnyen kelnek, könnyen kordában tarthatóak, viszonylag sok növénynek kellemes társnövénye. Télen pedig kifagy, így pl. könnyen átadja helyét az őszi gabonának vagy korai zöldségeknek.
No, először elnézést a kései válaszért!
VálaszTörlésFentebb leírt tanácsokat egyelőre nem tudom csak minimális mértékben hasznosítani, teljes mértékben majd csak akkor ha a művelt terület mellett fogunk lakni (tanya). Addig nem is merek bonyolultabb rendszereket felállítani, mert most csak a falu környékén, pár km-es körzetben szétszórt 10-12 áras parcelláinkon tudok dolgozni, az meg kevés a boldogsághoz (nem mellesleg egyelőre szüleimmel együtt műveljük oszt bizonyosan húzni fogják a szájukat). Azért van valamelyes hely kísérletezésre, egyelőre tán 2-3 árral kezdenék egy lucernáson belül-mellett. Árpa-köles vegyesen gondolkodom kezdetnek (magok beszerezhetőek illetve tudom, hogy teremnek a mi vidékünkön - Moldva, csángóföld-), illetve a hajdina sem lenne rossz, bár annak magját még nem tudom beszerezni. Kérdés az, hogy a lucerna közé érdemes vetni, pontosabban azzal vegyesen vagy ennyire ne majmoljam Fukuokát?
Én azt mondanám:
VálaszTörlés- hosszabb szalmájú árpával próbálkozz, ha tudsz választani (vagy mondjuk tritikáléval, hm?)
- ha nem nagy a szalmája, nem biztos, h lucernát tennék bele sokat, sőt! - sokkal inkább a lóhere domináljon. Mehet hozzá még bükköny. De akár egyik szélén megpróbálhatsz beletenni borsót próbaként az első évben. Elvégre a borsó könnyen kel, de majd el is hal, a megfelelő időben utat engedve a többieknek.
A pillangósok és a gabonafélék egymás kelését és növekedését támogatják, mindenképpen együtt vetném őket. Nem véletlen, hogy kaszálni, zöldtrágyaként is vetik őket így kombinálva a nagyobb szántóföldi gazdálkodók.
- Kölest akkor vetnék hozzá, mikor már közel az árpa érése (mondjuk 2 héttel előtte). Addigra a pillangósok is sokat fejlődnek, és van esélyük a köles gazosodását erősen korlátozni.
Kézzel, kislapáttal, gyomkiszúróval egyébként rásegíthetsz a megfelelő növénytársulás kialakulására, csak a teljes talajforgatást talajátmozgatás tilos Fukuoka receptje szerint. A gazok is tudnak hasznosak lenni (talajélet, rovarok egyensúlya, stb...), szóval a teljes "gaztalanítás" semmiképpen sem cél. A levágott, learatott növényeket ne vidd ki a területről, fektesd vissza a lehető legrendezetlenebbül. Azaz ne nézzenek egy irányban, ne formálj kupacokat, stb...
Az évek folyamán a pillangósok (ha megtalálod a nálatok szerencsés összetételt) megerősödnek. Fukuoka tavasszal 1 hétre sekélyen elárasztja a területet, amivel kicsit visszaveti a pillangósokat, felerősíti a rizst. Nála az ősszel a rizzsel együtt vetett árpa csak ezután kel ki (megjegyzés: az alap pillangós társítás már megerősödött, nem a kezdeti állapotról van szó). Azt nem tudom, hogy a pillangósokat hogyan lehetne idehaza bekorlátozni, de a folyamatosan az aratás után visszakaszált szalma ebben óriási segítség. A visszakaszálás abban is segít, hogy a gabonamagvakat a későbbiekben ne kelljen a föld alá vetned:
- a talajtakaró maradványok eldugják a madarak elől,
- ez a mulcs visszatartja a talaj kipárolgását,
- a gabonafélék pedig a földre fektetve könnyedén legyökereznek (mindezt kipróbáltam).
A vetést/kelést segítheted, ha sárgolyókba gyúrod a magokat (seed balls -ként rákereshetsz a neten).
A helyi klíma meg a fajták/növényfajok kombinációja terén hamar te magad leszel a szakértő.
Természetesen bolondnak néznek a környezetedben, de biztos vagyok benne, hogy már első évben lesz épkézláb termésed. A gazok egyensúlyának őrzése mellett az aratás gépesítése az, ami így nehezen lenne megoldható - Fukuokát nem zavarta, mert nem is akart kombájnt használni, pláne nehéz gépekkel a talajt tömöríteni. Csak egy kézi cséplőgépet használt.
Gondolom, vannak állataid, nekik megéri kipróbálni így termelni, hiszen a tyúkok "kicsépelik" maguknak a magot. Ami növényi részt meghagynak, a trágyájukkal együtt szétszórhatod a földön. Fukuokánál nincs nagy trágyahasználat, tehát nem úgy értem, hogy az istállótrágyával együtt vidd vissza a földre a kalász- és szármaradványokat, csak ami belekeveredik trágya, mikor összegyűjtöd, az pont elég.
Triticale érdekes lenne, csak idén már meg vagyok késve vele (ha jól tudom ez őszi vetésnek minősül), szóval idén árpa lesz.
TörlésAzon mondjuk elgondolkodtam, hogy miképp kezdjem el a vetést: először lóhere oszt pár napra-hétre rá árpa, vagy egyszerre? Borsó sem lenne rossz, de pár km-re van a terület a falutól (vagy 4), nemigen tudnám folyamatosan szemmel tartani.
Vagy ne foglalkozzak ezzel most mert tényleg nehézkes lenne, hanem majd ha megvan a tanya? Akkor úgyis ott lesz a terület a ház mellett. Félek hogy kudarc ér mert nem tudok teljes mértékben foglalkozni ezzel. Pedig értelmesnek nagyon értelmes a dolog.
Csak a pszihológiai részét tekintve: legutóbbi időkben az egyetlen viszonylag értelmes filmnek az Avatar-t mondhatom. Ugyan rajzfilm és erősen csöpögős hollywoodi jellegű, de az alapgondolat, a népesség tökéletes szimbiózisa magával a bolygóval, nagyon tetszik. Mondom, erősen csöpögős, de Fukuoka szövege nyomán erősen megvalósíthatónak tűnik a gondolat.
Egyebek mellett amúgy a méhészkedést is hasznosnak ítélem, tavalyról 14-ből 13 megmaradt (tavaly szereztem be őket) méhcsaládom van, gondolom igen hasznosak lehetnek megporzás szempontjából földjeimen.
- Egyszerre vesd őket, mármint az árpát és lóherét.
Törlés- Nehézkesség: 5x5 méteren is kipróbálhatod, szóval én azt javaslom, hogy mielőbb kísérletezz. Helyi tapasztalatra lesz szükséged, főleg az átállás várható problémáival kapcsolatban. Ezen a területen ültet-ültet-ültet a fő "fegyver", amit használsz. Az első évben más "gyomok" telepednek meg köztük, mint később. Ezt ki kell figyelned. Az ültetés hatékonyságáért meg kell figyelned, hogy melyik növény milyen körülmények között növekszik erőteljesen, mikor passzív, stb... Szóval mikor melyik növény van/lesz előnyben.
- A lényeg, hogy bajt nem okozol,és bármennyire is meglepődik a családod, szomszédod, bizony akad némi termés az év során. Nem tétel mondjuk 25 négyzetméteren, de jó ösztönző.
- Keress, próbálj ki új növényfajokat bárhol a területen - sokszáz nálunk nem használt, de meghonosítható haszonnövényt termesztenek a világban. Ld. http://www.pfaf.org/user/default.aspx Az ismert haszonnövényekből keresd a legújabb rezisztenseket illetve a régieket, amelyek még nem a gépóriások és a kemikáliák idején szelektálódtak ki.
- Gratulálok az eredményes méhészkedéshez, természetesen nagy segítséget jelenthetnek majd. A méhek mellett más rovarokat, madarakat is vonzanod kell majd a tanyádon, amelyek segítenek a megporzás mellett a többi élőlény kordában tartásában. A versenytársak teljes kipusztítására még véletlenül se törekedj, mert a teljes növény- és állatállományod sérülékenyebbé válik, sokat növeled a kockázataidat. Ezen kockázatok kezelése az "ipari mezőgazdaság" esetében a még teljesebb pusztítást végző eszközöket, szereket fejlesztenek ki. Emiatt egyre drágább a gazdálkodás, holott az első években és felületesen nézve ez a tömegtermelés az olcsó és hatékony gazdálkodás. Emellett valójában egyre kevesebb helyi, specifikus tudás szükséges hozzá.
- A veszélyes gombákat legjobban a nem bolygatott talaj és a növények változatossága segít kordában tartani, a hol a hasznos gombák idővel elfoglalják a többi gomba megtelepedése elől a helyet. Ez a hatás persze csak nagyobb területen érvényesül. Ma már baktériumtrágyának, mikorrhizáló készítményeknek nevezett megvásárolható szerekkel gyorsíthatod az első egy-két évben ezt a folyamatot.
- Természetesen a szomszédod minden tette hat rád is, szóval az igazi teszt persze az, ha van egy saját tanyád.
- Aha, az Avatarról írtakkal egyetértek. :) Fukuoka a természettel való harmóniát potenciálisan megteremthetőnek véli, de látta, hogy a fogyasztási szokásaink, a megszokott életvitel, a bürokratikus berendezkedés össztársadalmi szinten más irányba mutat. Például úgy vélte élete vége felé, hogy Japánban az ő elvei már nem törhetnek át, mert annyi konfliktust gerjesztene a váltás. Szerinte a "harmadik világban" jobb esély van egy kisgazdaságokon alapuló társadalmi-gazdasági berendezkedésnek. Ha jól fűzöm tovább a gondolatait, akkor nem egy "vissza a középkorba" berendezkedésről lenne szó. Az egy háztartásban élők a ház környékén gazdálkodnak, és háztartásonként, településenként sokaknak így is lehetősége van pénzt keresni más foglalkozásokkal az eladótól az informatikusig. Merthogy mikor beáll egy produktív ökoszisztéma a ház körül, nem kell rengeteg idő az élelmiszertermeléshez (ellenben sok tapasztalat, szaktudás megszerzése, átörökítése szükséges). Ahogy írtam: azt nézi, mit lehet elhagyni, mit tud a természet megoldani. E társadalmi berendezkedés elméleti szinten sok előnnyel bír: az egészségesebb életmód mellett nem szabad elfeledni, hogy
- az emberek nem kiszolgáltatottak egy munkaadónak, azaz a szakmai és emberi igényesség egyaránt növekedhet (gerincük nőhet), másrészt
- a gazdaság könnyebben túléli a szerkezeti váltást, egy-egy iparág vagy nagy cég bedőlését - mivel az elemi létfeltételek adottak, emiatt van idő új szakmát tanulni vagy az egyes háztartáson belül más veheti át a kereső szerepet.
No, persze erre az életformaváltásra senki nem kötelezhető, de a magam részéről üdvözlök mindenkit, aki ebbe az irányba mozog. :)
Hozzáteszem még, hogy egységnyi területen egy adott növényből nem érsz el akkorra termésátlagot, mint az egyre fejlődő monokultúrás termesztésben. A Fukuoka-rendszer lényege, hogy egy terület mindig több terményt, állati terméket, hasznosítható anyagot (pl. tüzelő) ad, amelyek együttesen több kalóriát jelentenek. Minél összetettebb vegyes kultúrákat alakítunk ki, annál inkább használhatatlanok a drága pénzen beszerezhető gépek, miközben az élőlények kölcsönviszonyai miatt további költségmegtakarítást érhetünk el - még a munkaráfordítás esetében is.
VálaszTörlés"A Fukuoka-rendszer lényege, hogy egy terület mindig több terményt, állati terméket, hasznosítható anyagot (pl. tüzelő) ad, amelyek együttesen több kalóriát jelentenek." mint amit a monokultúra előállít egyazon területen. Persze van azóta hidrokultúrás és más termesztési módok, de ízélmény, mikrotápanyagok, hasznos melléktermékek, stb... terén más minőségről beszélünk magas hozamok mellett.
VálaszTörlésA lényeget értem, legfontosabb gondolat a minél összetettebb vegyes kultúra. Bár gondolom komoly munka odáig elérni, hogy az egyes, lehetőleg pozitív irányú együttélést kitapasztalja az ember.
VálaszTörlésMost amúgy épp a házunk előtti kb. 120 négyzetméteres területet kezdtem el trágyázni és épp azon töprengek, hogy mit csináljak vele. Anyám gondozza évek óta, elsősorban sárgarépával, káposztával próbálkozott, de mivel se nem trágyázta tisztességesen, sem sok napfénye nincs (a nap legalább felében árnyékban van), ezért nem sok sikerélménye volt. Gondolkodom, hogy a földet felássam, a trágyát beleforgassam (jórészt eléggé érett, bár kb. 20%-a 1-2 hetes lótrágya), vagy csak takarjam a földet vele oszt így ültessek. Elsősorban ruccola, retek, borsó, édeskömény (asszonypajtás miatt) illetve talán brokkoli vagy karfiol mászkál a fejemben. Teljesen tapasztalatlan lévén csak forgolódom s nem tudok merre elindulni.
Ami a másik területet illeti: évek óta nem volt sem trágyázva, sem szántva (2 vagy 3 éve csináltak rajta egy elég csúnya szántást, de aztán nem lett belevetve semmi). Mindenképpen árpa lesz rajta, illetve egy kb. 200 négyzetméteres részére megy lóhere is. A kérdés az, hogy azt a részt egyáltalán ne szántsam fel, esetleg egy kis trágyát ne vigyek oda?
És köszönöm a rám szánt időt, energiát! Remélem egyszer meghálálhatom.
"Most amúgy épp a házunk előtti kb. 120 négyzetméteres területet kezdtem el trágyázni és épp azon töprengek, hogy mit csináljak vele." Borsót nem tennék bele, ha masszívan trágyázod. Káposztafélék jók, rukkola, retek gyorsan fedi a területet, nem esnek kétségbe egy kis árnyéktól, sőt: vizet spórolsz. Köztesként salátaféléket ültethetnél, amit menet közben kiszedhetsz. Reteknek nem árt hagymafélék és sárgarépa szomszédsága.
Törlés"Ami a másik területet illeti:" Első körben muszáj lesz normális talajmunkát végezni, ha még időben akarod használatba venni.
Amúgy környezetbarát megoldás, amely laza és tápanyagdús talajt hagy maga után: az ágyás lefedése elbomló anyaggal vastagon (szalma, széna, nád, más kaszálék). Ez több hónapos projekt. :) Vagy mikor már egész nagy a növényzet a kijelölt területen, akkor nem lekaszálni, hanem hőt magába szívó műanyaggal (legstabilabb a régi PVC-padlószőnyeg) vagy inkább kartonpapírral lefedni, nehezéket tenni rá. Nálam gyenge homokon kiváló patisszonokat és óriás napraforgókat eredményezett. Ezt a megoldást is Baji Bélánál olvastam.
Mivel azonban itt egy külterületi szántóról van szó, meg idei évről, mindenképpen bevett talajműveléssel kezdj, csak sűrűbben essél és vessél rá a korábbi ültetésre. :) Ha nagyon gyengén zár a növényzet, akkor mustárt szórhatsz szét.
"Remélem egyszer meghálálhatom." :) Ha a tapasztalataidat rögzíted, nekem és másoknak is segítesz.
Értem és köszönöm!
VálaszTörlésNo, ma nagy öröm ért. Ugyan még nem jár nagy haszonnal, de azért komoly sikerélmény.
VálaszTörlésTavaly tavasszal beszereztem egy 15 kg körüli mangalica kanocskát (ámbár valószínű, hogy kis vaddisznó eredet is jár vele), amihez hozzápárosítottam decemberben egy akkor beszerzett félvaddisznó cocát. Ma estig született is 7 malacom. 3 fekete, 2 csíkos és 2 fehér. Akkorák mint egy nagyobb patkány:) Éppen ezért most már törhetem a fejem azon, hogy miképp fogom majd a tanyán szervezni a dolgokat. Első körben az jutott eszembe, hogy miképp eresztem én egy területre a tyúkokat meg a disznókat egyszerre? Mert ezek a nyavalyások (ugye a disznóól a tyúkkapirgáló kellős közepén vagyon) már vagy 10 tyúkot bezabáltak. Idióta szárnyas bedugja fejét a lécek között az ól kifutójába (mindig van ott kapirgálnivaló)és már nem tojik többet.
Amúgy kis kertem nagyrészt fel van ásva, holnapra maradt még egy órányi munka, oszt ültethetek. Első körben retek, brokkoli, rukkola, cékla, fokhagyma, édeskömény jutott eszünkbe (anyám a másik kertbe salátát, hagymát, illetve a melegházban paradicsomot, paprikát már ültetett, illetve lesz még sóska, spenót), illetve töprengek majd június fele egy kis adag hajdinán. Mellesleg ma reggelre sikerült Fukuoka The Natural way of farming című könyvét befejeznem. Nagy filozófus volt az öreg, ámbár hatalmas gyakorlata is lehetett (kár, hogy olyan kevesen vannak még akik ezt továbbviszik).
No, közbe-közbe beírogatok ide, már csak a magam kedvéért is, ha kapok választ az még jobb:)
Időközben nálunk beindult a munka, alapvetően semmi időm nincs. 6-kor kelek, 10kor fekszem. Döglötten.
VálaszTörlésElső próbálkozásom lóherés-brokkolis-karalábés egybevetéssel érdekesen indult. Pontosabban az a fő vetés, ide-oda ment egy kis édeskömény (asszonynak szoptatós teába, illetve első gyerkőcnek, 3 helyre sütőtök, imitt-amott felbukkant véletlenszerűen paradicsom (nem ültettem, nőtt), szélekre lóbab és padlizsán. Illetve a legszélére anyám tulipánjai, rózsái helyére palántázódott paradicsom simán, lóhere nélkül (azt nem ástam volt fel tavasszal, tulipánok letűnése után csak simán palántáztunk ). Egyik sarokba rukkola került (lóhere nélkül) kissé köves talajra (jól tűri és még semmi sem zabálta le, tán azért mert kései vetés), másikba köles lóherével vegyesen. A lóhere kezdi lassan benőni az összes többit (kivéve kölest, az már a duplája a lóherének). Két másik szélre retek ment, annak leveleit lezabálta valami, de nagyon intenzíven. Olyannyira hogy átterjedt a lóherére is (apró likakat zabál ki a büdös). A brokkoli-karalábé páros furán viselkedik, igyekszik jó magasra kerülni (gondolom lóhere miatt), valószínűnek tartom, hogy nem fog egyik sem tisztességes fejet növeszteni, mivel inkább magasságban igyekszik a lóherét leküzdeni (jövőre valszeg nagyon későn megy a lóhere a káposztafélék közé). Gyomlálást nem viszem túlzásba, lassan inkább arra kell koncentrálnom, hogy lóherét lecsapoljam kissé fentebb említett okoknál fogva.
Disznók: mivel sajnos most nagyon kevés a helyem számukra, illetve az is csak a szokványos háztáji formában, úgy arról nem beszélek mert siralmas. Lett ugyan 7 malacom (3 fekete mangalicaszerű, 2 vadmalacos tarka és 2 fehér), de már csak 4 van, 1 fehér és 1 fekete gyengén született, 3 hétig bírták, egy vadmalacot meg megzabált az apja.
Mivel április-május enyhén aszályos volt, ezért árpám-lucernám-zabom nem nőtt ki, jó sok gyom lett, kíváncsi vagyok hogy túléli-e vetésem.
Megjegyzem az aszály miatt az akácvirágzás is nektárhiányos lett, méheim nem vitték túlzásba a gyűjtögetést, holnap pergetünk ha minden jól megy. Jövő héten szaporítunk.
Tanyaprojekt: ősszel be szeretnék keríteni kb. fél-egy hektárnyit, hogy a vadak és a környező juhászatok állománya ne mászkálhasson be. A jó hír, hogy asszonypajtás szinte teljesen meggyőzve van, örülünk.
No, teperek aludni, 7-kor herélek.
Látom, nem lopod a napot! :) Nagyon jó, hogy megosztod a tapasztalataidat. Amit majd jövőre kipróbálhatsz azoknál a növényeknél, amelyeknél szerinted valamely okból problémás volt a lóherés társítás: lucerna (és más pillangós) csíkokban kerül ültetésre, ami így ágyásnyi szélességben váltakozik a fő növénnyel. A kaszáláskor talajtakaróként a kaszálék elsődlegesen a fő növényekre kerüljön. Vízspórolás, könnyen felvehető nitrogén, lazán maradó talaj a fő előnyök.Youtube-on ajánlott keresőszavak a módszer bemutatásához: alfalfa helen atthowe
VálaszTörlésJó reggelt!
VálaszTörlésEgy-másfél hónap alatt sok történik, sok történhet.
1. kipróbáljuk a paleo diétát (már csak azért is mert csípőficamos lévén nem árt inkább soványnak lenni mint ducinak, bár a nagy mennyiségű állati fehérje előállítása huncut dolog)
2. mangalicák, vaddisznók vakvágányra kerülnek amíg ki nem költözöm a tanyára, 20 négyzetméteren nem érdemes vesződni, nekik is rossz, nekem is (a kecskék jól bírják, ámbár lehet jobb is)
3. nem kerítek be semmit idén, a buli akkor kezdődik (lehet 2-3 év is) amikor már fel tudom építeni a házat, művelni helyben a földet (persze kérdés, ha paleo-ra koncentrálok akkor csak zöldségek lesznek orrba-szájba vagy mit is csinálok)
4. méhek jól vannak, hálistennek, tavaszi 13 családból felmentünk 21-re, tán 18-20 meg is marad tavaszra (és lett vagy 350 kg igen jó minőségű akác- és hársmézem, utóbbi tényleg iszonyat finom)
5. asszem szimpla lóhere csak akkor megyen, ha úgy rakom ahogy mondád, külön-külön sorokban, ágyásokban, bár ehhez tényleg büdöskevés ez a 20-30 négyzetméter
Teperek aludni, reggel tetőfedés!
Látom, alig győzöd követni tettekkel az ötleteidet. :) Jó olvasni, én most teljesen jegelem magamat, kimentem Németországba dolgozni.
VálaszTörlésAmúgy a paleo-diétának nem vagyok híve. Igaz, régóta a teljes kiőrlésű pékárukat favorizálom, meg hajdinát, olajos magvakat viszonylag sokat eszek.
A paleoba belefér az amaránt, kinoa, hajdina magja? Azok fehérjében is gazdagok.
A mézért irigyellek. :)