Pénteken 4 és 6 óra
között került bemutatásra az LMP „Magyarország talpra áll”
című javaslatcsomagja, amely egy elképzelt 2013-as költségvetést
rejt magában. Némi vitára mód nyílt (három
előadás letölthető), de a pártok mögött álló, több szót
kapó szakembereket ritkán látni ennyire megengedőnek egymással
szemben. Egy idősebb közgazdász a közönségből pedig megnyugtatott
mindenkit, hogy csoda és áttörés itt egyhamar nem lesz, hiába
csavarják ki Orbán kezéből a stafétát.
Egy hozzászóló annak
bemutatását hiányolta, hogy az LMP költségvetése hogyan is
kapcsolódik a globális és helyi környezeti problémákhoz. Nekem
viszont az adott hiányérzetet, hogy ha már az MSZP szakpolitikai dokumentumához hasonlóan annyit emlegették a
„humán erőforrást” mint a fejlődés kulcstényezőjét, akkor
miért nem egy humán erőforrás stratégiát állítanak a
programalkotás középpontjába?
Nem részletezve az
érveimet, azt hiszem, hogy egyre erősebb a kérdés: Kikkel
lehet versenyképesebb és élhetőbb ez az ország?
- Tudjuk, hogy az egészségügyi dolgozókra továbbra is óriási szívóhatást gyakorol az EU gazdasági centruma.
- Tudjuk, hogy a tanárok életszínvonalát valahogy rendbe kellene tenni, hogy joggal várhassuk el tőlük egy, a szülőket túlszárnyaló generáció kinevelését.
- Tudjuk, hogy a közigazgatás nem működhet sokkal jobban ugyanezzel a mentalitással, és az intézményi-szervezeti keretek átalakítását az emberi tényező hatástalanná teheti.
- Tudjuk, hogy egyes beruházásoknak a rendelkezésre álló szakmunkás-állomány is gátja lehet.
- Tudjuk, hogy az innováció legnehezebben elérhető tényezője az alkotó ember maga.
- Tudjuk, hogy az utóbbi években külföldre költöző diplomásaink és szakmunkásaink nem jönnek haza csak úgy. Legalább arra dolgozzunk ki egy programot, hogy hogyan lehet legalább egy kis részüket tudatosan és gyümölcsözően bevonni a jövendőbeli fejlesztésekbe.
Előnyt
kell kovácsolnunk a hátrányainkból, de ez nem megy magától, tudnunk kell, hogy kiktől mit várunk és mikor várhatjuk azt. Az LMP költségvetési elképzelései erősen hangsúlyozzák a humán erőforrás dimenziójának a jelentőségét, de ideje lenne a fejéről a talpára állítani a politikát: első az ember, aztán jöjjön az adókulcs kérdése.
Az LMP és MSZP elképzeléseire még részleteiben szeretnék reflektálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése