Elhúzódó agónia

Szép nagy demonstrációt hoztak össze a kormánypártiak. Igaz, a fejekben van zűrzavar, mert EU-ellenes transzparensek nem éppen a hivatalos állásponthoz tartoznak, de lehet, hogy mégis. Eközben Mellár Tamás, közgazdász, akadémikus, akit elhanyagolt a Fidesz, miután a szakmai háttérintézménynek szánt  (biztos, hogy komoly volt a szándék?) Századvég Gazdaságkutató Zrt-t az ő nevével legitimizálták, felhívta a figyelmet arra, hogy egyre inkább elhúzódik a valósággal való szembenézés:

"Azok a jobboldali értelmiségiek, akik most – felháborodva a nyugati pénzügyi körök arroganciáján – az utcára vonulnak az Orbán-kormány mellett, valójában ennek a legrosszabb forgatókönyvnek a bekövetkeztét segítik elő. Teljesen haszontalan a demonstrációjuk, hiszen sem az IMF, sem az EU nem fog megijedni és visszavonulót fújni a szenvedélyesen protestáló tüntetők láttán. Nem veszik észre, hogy a minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ. 

S itt óhatatlanul merül fel a kérdés: valóban azt hiszik a tüntetések résztvevői, hogy az Orbán-kormány fogja megvédeni a világot, vagy legalábbis Magyarországot a rablókapitalizmus rémségeitől, a pénzuralom mételyétől? A másfél éves kormányzás intézkedései között elvétve ha lehet találni egyet-kettőt, amely valóban a kisemberek helyzetén próbált segíteni, ugyanakkor viszont hosszan lehetne sorolni azokat, amelyek a hazai nagytőke és politikai elit érdekében fogalmazódtak meg.

Ez az értelmiségi sürgés-forgás, a petíciók, a memorandumok gyártása, az utcára vonulósdi ugyanakkor elfedi a lényeget, amiről valóban társadalmi diskurzust kellene (már régen kellett volna) kezdeni, ez pedig az, hogy miként is lehetne megerősíteni a magyar gazdaságot, hogyan lehetne a helyi piacokat aktivizálni, a kistermelők együttműködését elősegíteni, a versenyképességet fokozni. Hiába ugyanis a nemzeti hevület, a gazdasági szabadságharcot csak erős gazdasági szereplőkkel lehet megvívni, tehát először talán ezeket kellene megteremteni. Igaz, ez igen macerás munka, sokkal könnyebb a tragikus hős szerepében tetszelegni, a nemzethalált emlegetni, és minden felelősséget a velünk szemben ármánykodó IMF-re és EU-ra hárítani, ahelyett, hogy végre szakszerűen elkezdenénk dolgozni, és aztán a jól megérdemelt munka után az igen szerény eredményeknek örülni. Sajnos azonban ez nem sajátja a magyar karakternek, így hát marad „az eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”."
Forrás: http://nol.hu/lap/hetvege/20120121-fegyverletetel__vilagos_
Oh, igen: "megmaradt konzervatív barátainak" szánta az üzenetet, amit a Népszabadságban mondhatott el. Hm...